WP5 - Szabályzás és Adók

A WP5 általános célja a nem fertőző megbetegedések főbb kockázati tényezőit (dohányzás, alkoholfogyasztás, élelmiszerkörnyezet) célzó szakpolitikai intézkedések, szabályzások egységességének és szélesebb körű végrehajtásának javítása. A munkacsomagban az NNGYK négy, az élelmiszerkörnyezet javítására irányuló feladaton dolgozik.

5.3.1. A tápanyagprofil-modellek harmonizálása

A tápanyagprofil-modellek élelmiszereket rangsorolnak tápanyagösszetételük szerint. Ehhez jellemzően a táplálkozási kockázatot jelentő tápanyagokat, mint a só, cukor, telített zsír és a jótékony hatású összetevőket pl. rost, zöldség- és gyümölcstartalom veszik figyelembe. A meglevő európai uniós tápanyagprofil-modellek alapján egy harmonizált, „univerzális” modell megalkotása a cél, amelyet táplálkozási szakpolitikai intézkedések széles körében lehet alkalmazni (élelmiszeradók, élelmiszermarketing és közétkeztetés rendeleti szabályzása). A projekt keretében kidolgozott tápanyagprofil-modellt magyar élelmiszer-adatbázison is tesztelik.

5.3.2. Az élelmiszerek reformulációjának elősegítése

Az élelmiszer reformuláció alatt az élelmiszer összetételének megváltoztatását értjük, úgy, hogy a túlzott fogyasztás esetén táplálkozási kockázatot jelentő összetevők (pl. hozzáadott cukor, só, telített zsírok) mennyisége csökken az adott termékben.

A munkacsomag célja, hogy elősegítse egy egységes adatgyűjtés és élelmiszercsoportosítás kialakítását a feldolgozott élelmiszerek reformulációjának monitorozására.

A feladatban résztvevő tagállamok pillanatfelvételt készítenek az adott országban elérhető, a kiválasztott élelmiszerkategóriába tartozó élelmiszerkínálatról. Ennek megvalósítása érdekében az NNGYK munkatársai felkeresik a jelentősebb élelmiszerüzlet-láncokat és hozzájárulásukat kérik ahhoz, hogy az intézet munkatársai fényképeket készíthessenek egy-egy nagyobb üzletük polcain található élelmiszerek csomagolásáról. A fotók alapján készített adatbázis lehetővé teszi az élelmiszerkínálat követését. 2025-ben a gabonapelyheket és üdítőitalokat választottuk monitorozásra.

A projekt során összegyűjtött adatok egy – már fejlesztés alatt álló - nemzeti adatbázisban és egy közös európai adatbázisban (https://food-labels-explorer.jrc.ec.europa.eu/en/explore-data) osztjuk meg, hogy könnyen hozzáférhetőek és összehasonlíthatóak legyenek a feldolgozott élelmiszerek tápértékei és nyomon követhetők legyenek az azokban bekövetkező változások. Az élelmiszerek összetételének monitorozása ösztönözheti az élelmiszeripart a termékek összetételének javítására, amely ezáltal az egészséget jobban támogató élelmiszer-választékot biztosít a lakosság számára.

 5.3.3. Az adagnagyságok csökkentése

Az élelmiszerek összetétele mellett az adagnagyság is meghatározója az egészséges étrendnek. Ebben a feladatban megnézzük, hogy a szakemberek által ajánlott és az élelmiszergyártók által a csomagoláson jelölt adagnagyságok összhangban vannak-e egymással. A túlzott energiabevitel és élelmiszer-pazarlás elkerülése érdekében korcsoportonként és termék-kategóriánként javaslatot dolgozunk ki a megfelelő adagnagyságokra.

5.4 Közétkeztetési élelmiszer-közbeszerzés a közintézményekben, az EU-ban

A feladat célja, hogy az élelmiszer-közbeszerzés javuljon, a közbeszerzések során ne csak az ár legyen az elsődleges, hanem a fenntarthatósági szempontok is érvényesüljenek, beleértve azt is, hogy egészségesebb összetételű élelmiszerek kerüljenek a gyermekek tányérjára.

Ez utóbbi megvalósítása érdekében, az NNGYK Táplálkozástudományi Főosztálya egy interszektorális munkacsoportot alakított. 2024 júliusa óta 8 ülésre került sor az érintett szakmai szervezetek, társaságok és egyetemek bevonásával.

A munkacsoporti egyeztetések célja elérni, hogy a közétkeztetésben kínált élelmiszerek táplálkozás-egészségügyi szempontból kedvezőbb összetételűek legyenek. Ennek egyik feltétele, hogy az élelmiszer-közbeszerzési pályázatok elbírálása során a táplálkozási szempontok hangsúlyosabban érvényesüljenek. Ennek megkönnyítésére egy útmutatót állítunk össze az élelmiszerközbeszerzés, az élelmezés és az élelmiszergyártás területén dolgozók számára. Az egyeztetések eredményeként hosszú távon szeretnénk az élelmiszeripari fejlesztésekre is hatással lenni. Az útmutatóban meghatározott tápanyagértékek reformulációs célértékek is lehetnek az adott élelmiszercsoport tekintetében.